Szurdokpüspöki

A Wikipédia sorai szerint Szurdokpüspöki nevének első része az itt található hegyek között kanyargó szurdok-völgyből ered, mivel a község a szurdoknak a bejáratánál fekszik. A „püspöki” az egykor különlegességgel a kis nógrádi falu belépett a „turista-iparosítás” korszakába, i tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike annak a tíz településnek, amelyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított egri püspökségnek.

A község 1288-ig volt először egyházi birtok, majd 1290-ben az Aba nemzetségből származó Szalánczay Miklós erdélyi vajda tulajdona lett, s később az esztergomi káptalan kapta meg adományként a királytól. Ezután világi földesurak: Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoryak birtokolták. A török korban ezen a vidéken húzódott a megszállt területek határa, ezért a falu. Az időközben az Árpád-kori Zagyvaszentjakabbal csaknem teljesen elnéptelenedett összeépült Szurdokpüspöki mára minden kétséget kizáróan mátraalji település, hegyoldalaival, az egyre ismertebb Libafesztivállal, a Delelő, az Eszter, a Puskaporos kút kénes forrásával. A Szent Kereszt kútból feltörő Szent Víz forrás (képünk) és a Köszvény gyógy- és ásványvíz forrásaival, az ökoturisztikai hagyományaival – pl. a Hanák Kolos ökoturisztikai központtal – és legújabban a falu ke- leti oldalán levő füves fennsíkon található Mátrai Bivaly- és Szamárrezervátummal.

A püspöki szőlősgazdák gondosságát dicsérik a falu melletti szépen rendben tartott pincék, ahol hétvégeken finom mátraalji borokat kóstolgatnak vendégeikkel. A pincesor kedvelt fesztivál-helyszíne a püspökibe látogatóknak, zenei és irodalmi kirándulóknak. A Mátrai Bivalyrezervátum kb. 15 éve „költözött” a falu határába a Magyar Vízibivaly és a Parlagi Szamár fajtafenntartási szándékával. Ezek az állatok a Nyugat Mátra lankáin háborítatlanul élnek és szaporodnak azóta is és a fajtafenntartás, valamint a turisztikai látvány mellett finom alapanyagot szolgáltatnak a híres éttermeknek.

A bivalyos és szamaras gazdaság feladata a történelmi paraszti értékek mellett bemutatni a fiataloknak és a városból jövőknek a fenntartható legeltetéses állattenyésztés mai mesterfogásait is. A bivaly és a szamárhús a közelmúltban vált a minőségi gasztronómia, mai elnevezéssel a Fine Dining sztárjává. A siker persze nem egyszerűen a különlegességéből fakad, hanem a különös ízvilágból, az alacsony zsírtartalomból és gazdag ásványianyag-tartalom- ból. A friss húsból készült finom ételek mellett a bivaly és a szamárhúsból készült termékeknek is nagy keletje van. E termékek kifejezetten ajánlatosak a betegségből felépülőknek, a gasztronómia szerelmeseinek, a sportolóknak és a tiszta, egészséges táplálkozás híveinek.