Kozárd

Kozárd a Dél- és a Kelet-Cserhát gyöngyszeme. Csodálatos üvegkupolás kápolnája, szép harangtornya, a Szurcsik János festőművész alkotta művészi oltárképek sora, a rendbe tett utcák, járdák, patakok és a tulipán-mintás hidak s a 34 kültéri szobor meséli el a látogatónak, hogy ez az ezeréves település két évtizede az újjászületés útján jár. A korábban tízezreket vonzó almavirág- és gyümölcsfesztiválok mellett Kozárd és környékének új vadvirágos agráriuma és apróvad-gazdálkodási modellje is turisztikai látványossággá fejlődött.

Kozárd története összeforr a magyar föld és a nemzet történetével. A falu első fennmaradt írásos emlékeit a 13. századtól olvashatjuk, amelyeket az interneten és a Palóc Út Egyesület oldalain is megtalálhatunk.

A falu legújabb korszaka 2002-től kezdődött, amikor Kozárd szülötte, dr. Hajasné Banos Márta kapta a bizalmat a település vezetésére, amelyet e sorok írásakor immár 21 éve elhivatottan teljesít sok-sok eredménnyel és őszinte hittel, nap, mint nap Kozárd polgáraiért. Ennek az elhivatottságnak az eredménye, hogy Kozárdot nemcsak Magyarországon, hanem Európában, sőt, azon túl is ismerik, az itt élő magyarokat tisztelik és jó emberekként emlegetik. Ez az a magyar falu, amelynek központjában országzászló leng, szinte minden utcája szilád burkolattal és kiépített járdával szolgálja polgárai biztonságát és kényelmét.

A község neve a honfoglaló magyarokkal – vagy az azok előtti vándorokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal. Kozárd határában a középkorban két településmag is volt: Kazárvölgy és Varaskalapács. Az utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a „Váraskalapács” szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Derencsényi nagybirtokos család kapta adományul Zsigmond királytól. A falu és környéke egy időben Mátyás király vadászbirtoka volt, amit viszont a király a földdel, erdeivel, a lakosaival és a faluval együtt 1472-ben a kb. egy napi járóföldre innen északra élt Kalondai Simon nemesúrnak ajándékozott. Szép hagyomány, hogy ezt a testvéri, reneszánsz kapcsolatot Kozárd és a Trianon idején a Felvidékre, akkor Csehszlovákiába szakadt magyar Kalonda népei máig is ápolják.

Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették, három adóköteles háztartással. A 18. században magyarokat és tótokat (szlovákokat) telepítettek be a megüresedett, elnéptelenedett faluba. A földrajzi nevek (Travnyik, Pohánka, Dubina), és családnevek (Bagyinszki, Csalovszki, Oravecz, Malik, később Kodák) is ez bizonyítják. Korabeli történelmi emlékekből tudjuk, hogy 1705 augusztusában II. Rákóczi Ferenc fejedelem, népes kiséretével Hatvanból Szécsénybe vonulva néhány napos csécsei megálló után Kozárdon és Toldon keresztül vonult Szécsénybe, a történelmileg is híres országgyűlésre.

A lakosság e vidéken szinte mindig földművelésből élt. Például a Kozárd - Ecseg környékén termelt bor országos hírű volt, s a királyi udvarba is szállították! Az 1880-as és 1890-es években iszonyú pusztítást végzett ezen a vidéken a filoxéra (az Amerikából behurcolt szőlő gyökértetű), amellyel szemben az európai szőlőfajták nem voltak ellenállóak). Ez a csapás Kozárdot sem kerülte el. A szőlőművelésben mindent újra kellett kezdeni, de a térségi bortermelés ezután már soha nem nyerte vissza régi állapotát. Az egykori borászati tevékenységről ma már csak a környék településeire jellemző sziklába vagy domboldalba vájt borospincék tanúskodnak.

2000-ben nagyszabású gyümölcsprogram indult, alma, körte, szilva, kajszi és cseresznye ültetvényekkel, friss gyümölcs, illetve elsődleges feldolgozású helyi lekvárok, frissen préselt gyümölcslevek sokféle gyümölcspálinka kínálattal.

Napjainkban, s az elmúlt 20 év során Kozárd a megújulás éveit élte, sőt éli ma is. 2002 és 2023 között a falu egyre inkább a vidéki, az öko-, a kulturális és a gasztro-turizmus jeles helyszínévé vált. A falu látnivalói immár az új turisztikai látogató központban, azaz a Természeti Értékek Házában, a Fő út 8. szám alatt kezdődnek, amely a korábbi romos Kohut kúriából nőtt ki a maga jellegzetes, kastélyszerű épületével és a körülötte most formálódó parkkal.

A Palócföld déli kapujában fekvő ezeréves Kozárd sok építészeti, kulturális és gasztronómiai értéket tár elénk. A 2006-ban a Szeplőtelen fogantatásnak szentelt római katolikus kápolna-templom, a 34 köztéri szobor, az Országzászló és a Párkányi-Raab Péter szobrászművész alkotta Identitás Emlékmű a magyar múlt és a jelen példás helyszínei és a közös jövő letéteményesei.

Immár több, mint tíz éve Kozárdon vezet át a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely felé vivő, kék jelzésű kb. 1500 km hosszú Mária Zarándokútnak a bosznia-hercegovinai Medjugorjéból kiinduló és a lengyelországi Czeshtochowa zarándokhelyen végződő észak-déli ága. Ennek az útnak egy kicsit kevesebb, mint a felénél, 690700 km-rel a kiindulás után Kozárdon, a Fő út 47. szám alatt található a szépséges Mária Kert, amely a zarándokok kedvelt megállója, pihenő- és imahelye.

A csodálatos Mária Kert, amely egy napi járóföldre van a Kozárdtól északra fekvő Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyig, illetve nyugati irányban visszaúton Bujákon, Béren Erdőkürtig. A turistákat Kozárdon és környékén tiszta, kényelmes szálláshelyek, kiváló éttermek, barátságos emberek és 2023-tól a Természeti Értékek Háza turisztikai látogatóközpont fogadja. Erős közösség, új, korszerű (talajvédő és víztakarékos) agrárium és határozott jövő jellemzik a települést, ezért ma már egyre több fiatal gondolja úgy, hogy nemcsak szórakoztató itt megfordulni, hanem érdemes Kozárdra és környékére költözni, itt családot alapítani. Kozárdon 2002 óta szigorúan követett irány az értékmegőrzés, a tiszta környezet, a magyar múlt és a jelen tisztelete, a jövő alkotó formálása. Ezek a gondolatok és tettek vezérlik a falu vezetőit és polgárait egyaránt.

2006-ban már szennyvíz-elvezető és tisztító rendszert és új faluházat avattak a faluban. Közben híres Almavirág és Gyümölcsfesztiválokat, Gazdaünnepeket rendeztek az Almavölgyben. A folyamat nem állt le, hiszen a közelmúltban a Magyar Falu Program vidéknek szánt millióiból megújult a Fő út és szinte minden kozárdi utca vízelvezetése, amely a Cserhátból lefutó víznek a kozárdi tóba vezetésével sokat javított a vízgazdálkodáson. A vidékfejlesztési program keretében szépült meg a faluház és a kápolna feletti kilátóterasz, és évtizedes várakozás után az Alsótolddal közös, 240 millió forintos turisztikai fejlesztés keretében megvalósult a romos Kohut kúria újjáépítése.

Az új turisztikai látogatóközpontban helyet kapnak a szarmata kori őslénytani leletek, a kozárdi tó és az új agrárium által életre keltett madár, rovar- és vadvilág élőhely-bemutatók. A kultúra és művészet kosarában ott lesznek a palócföldi népi iparművészek, valamint a térség alkotó- és képzőművészeinek remekei. Elénk tárul Kozárd dicső történelme, a Mátyás király legenda, hiszen a falu 1472-ig királyi vadászbirtok volt. Mindez közelebb viszi a közösséget és vendégeit a természethez és a nemzet történelméhez.

Kozárd az a hely, ahol hagyományosan vert csipkével is őrzik a magyar és a palóc hagyományokat. Több mint két évtizede rendeznek Kozárdon csipkekonferenciát és nemzetközi kézműves találkozókat, amelyek mostanra hagyománnyá váltak. A rendezvény a kozárdi székhelyű Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete szervezésében valósul meg évről évre.

Az agroturizmus és a magyar vidék fejlesztése Kozárdtól már-már elválaszthatatlan. E kis falu már 2006-ban nagy sikerrel szerepelt Rómában az Európa Ízei kiállításon, 2007-ben Barcelonában a Barcellona de Gusta nemzetközi turisztikai vásáron, 2008-ban pedig Svédországban egy európai falumegújítási találkozón. A kozárdi Vadvirág étterem a magyar és palóc ételek gasztronómiájáért először 2008-ban kapott turisztikai nívódíjat, 2012-ben Rozmaring díjat, s 2015-ben és 2018-ban Európai és Magyar Turizmus minőségi díjat. Ugyanez az étterem a 21. századi „Fine dining” gasztronómia jegyében 2021-ben és 2022ben bekerült az ország száz legjobb étterme közé.

A falutól délre szép sétát lehet tenni a kozárdi Almavölgyben, ahol minden tavasszal virágerdő fogadja a látogatókat. Szintén el lehet sétálni a falutól 300-400 m-re délre levő kozárdi tóhoz, amelynek az északi végén izgalmas vizes élőhelyen hangos békazene és nádi poszáta koncert szórakoztat. De el lehet sétálni nyugati irányban az erdő szélére a szép kis Anna kápolnához is, észak-keletre pedig a titokzatos andezit bányához. Ez a bánya volt a Muzsikál az Erdő szabadtéri koncertek kedvenc helyszíne. Zenei rendezvények sorozatát lehet itt is tartani tavasztól őszig.

A falu közepén álló országzászló magyar címeres zászlója, s mellette a Kozárd-címeres helyi lobogó és a magyar hazától a Trianoni gyalázat során elszakított Székelyföld zászlója büszkén emlékeztet a falu hűséges magyarságára! Az országzászló mellett áll a Párkányi-Raab Péter alkotta Identitás emlékmű és a magyarokra áldást kívánó, kőbe vésett Isten Áldd Meg a Magyart! himnuszi fohász! A 34 alkotásból álló művészi szoborparkban két bronz, három kő és 29 fából faragott alkotást találunk.

Események Kozárdon

Kozárdi helyszínek