Alsótold
Alsótold, a maga Toldi legendájával igazi szomszédolós helyszín, ahol mindig barátként fogadják a környező falvakból betoppanó látogatókat és a messziről jött vándorokat egyaránt. A Cserhátalján-Faluszélén projekt testvértelepüléseként szereplő Alsótoldon a projekt keretében a híres Toldi legenda jelenik meg, amelynek a hívó szavai az alsótoldi Toldi Ház gyűjtése szerint a következők:
Az, hogy a mai Alsótoldhoz a néphagyomány a legendás vitéz, Toldi Miklós emlékét fűzi, országszerte Bél Mátyás nagy, hazánkat ismertető művének 1742-ben történt megjelenése óta vált tudottá. A negyedik kötet 26. oldalán mondta el a szerző, hogy a daliás Toldi Miklós, aki Mátyás király kíséretéhez tartozott, és akinek rendkívüli méretű fegyverzete a budai Bécsi-kapun van kifüggesztve, a nógrádi Toldon született és valamikor ennek a falunak volt a földesura. Bél Mátyásnak ez a kijelentése szöges ellentétben állt a Toldi-mondát kéziratos krónikák vagy énekgyűjtemények alapján feldolgozó, és versezetét 1574-ben nyomtatásban is kiadó Ilosvai Selymes Péter állításával. Ilosvai szerint – akinek műve a XVII. és XVIII. században több kiadást is megért, hogy Toldi Miklós talán nem is Mátyás király idejében élt. E rejtély megfejtése még a történészekre vár!
Toldról az első írásos emlék 1265-ből származik, amikor egy határbejárással kapcsolatban, mint meglévő szomszédos települést, Toldot is említik. A középkor későbbi századaiban is általában határfelmérések, a környék birtokosainak egymás közti vitás ügyeinek elintézésekor hallunk a faluról. A török hódoltság idejéről, a megszállásról csak nagyon keveset tudunk. A falvak közül több elnéptelenedett és Told soha nem is települt újra. Helyette két új falu keletkezett: Alsótold és Felsőtold. Első említésük II. Rákóczi Ferenc idejére (1676-1735) tehető. Az ezt követő időszakban több földesura is volt a településnek, majd a megye közigazgatási rendszerének átszervezése alatt a sziráki és a pásztói járáshoz is tartozott. Jelenleg a Kozárd-Szurdokpüspöki-Alsótold-Tar Körjegyzőség tagja.
Alsótold az ország északi részén, Nógrád vármegyében, az Északi-középhegység részét képező Cserhát szívében, egy apró völgyben, a Toldi medencében fekszik. A község természeti és földrajzi környezetét is a hegység sajátos jellegzetességei határozzák meg. Legelők, szántóföldek, vadban gazdag erdők övezik. Az utóbbiakat nagyobbrészt cseres-tölgyesek képezik, meg-meg szakítva kisebb fenyős, borókás és akácos foltokkal. A falut a Szuha-patak szeli át, amely Garábtól északra, a Zsúnyi-hegy déli oldalán ered. Emiatt Cserhátszentivánig Zsúnyi-pataknak nevezik. Az Országos Kéktúra vonalának 19. számú túrája, a Becske-Mátraverebély szakasz a településen is keresztülhalad, ami minden évben sok turistát vonz. Említésre érdemes még a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet is, amelynek határa a falu peremén fut.
A település egyik prominens turisztikai megállója a Bercsényi Fazekasműhely a Nagymező u. 75 szám alatt. Híres termékeik a hevesi-pásztói-gyöngyösi-egri kerámiák, amelyek készítői népi iparművész címmel is rendelkeznek. A díszes termékek többsége házi, konyhai használatra is kiválóan alkalmas. Alsótold másik szemrevaló helyszíne a Szalai féle díszműkovács műhely, amely nagyszerű egyedi gyártású kapukkal, kerítésekkel díszíti az igényes portákat.