Bér

Nógrád vármegye déli régiójában, Kozárdtól kevesebb, mint félórányi autózással elérhető olyan zsáktelepülés, amely hosszú ideje a geológiai andezitömlésről volt híres. A falu melletti Nagy-hegy oldalán egyedi geoparki látványt nyújt az andezitoszlopok csúszdaszerűen meghajlott sokasága. Ez a 14-15 millió éves, vulkáni eredetű földtani jelenség Európában, sőt, a világon is egyedülállónak számít. A kifelé hajló oszlopok hossza 8-10 méter, átmérőjük 30-40 cm. Rálátunk a nem túl messzi Szanda-, és Várhegy jellegzetes csúcsaira, a környék hullámzó szántóira. A vulkáni kőzetekben gyakoriak voltak az oszlopos megjelenésű formák, amelyek általában egyenes és függőleges alakzatokat mutatnak. A sokszögű hasábok kialakulása az 1000-1200 0C-os láva kihűlése során bekövetkező zsugorodással van összefüggésben: még pontosabban a hűtőfelület határozta meg ezeknek a köveknek az egyedi formavilágát.

Bér turisztikai kivirágzását ügyes és igyekvő turisztikai vállalkozóknak köszönheti. Ezek egyike a falu peremén kiépült és afféle nemzetközi ihletésű gasztro-paradicsommá vált Malomudvar a vadregényes patakparti vízimalommal, a vendégházakkal és a távol-keleti ízeket elegánsan kínáló, hazánkban egyetlen filipinó-magyar fúziós éttermével. Bér másik csalogató pontja a falutól északra fekvő Virágospuszta, amely szabadtéri hangulatával, erdei-mezei fesztiváljaival és különleges gyűjteményeivel hónapról-hónapra szórakoztató kikapcsolódást kínál a pihentető kalandokat keresőknek. Ilyenek a régi rádiók gyűjteménye, a Zsolnay porcelángyűjtemény, a jól kitalált Betyárfesztivál, a kutyabemutatók helyszíne, vagy a zajos és sárdagasztó terepjáró autósok Dagonya fesztiválja. De jó szervezéssel bő egy évtizeddel ezelőtt Virágospuszta bekerült a kék-jelzésű Mária Út vonalába, amely Gödöllő-Máriabesnyő felül Bujákon és Kozárdon át Szentkútra vezeti a zarándokokat.