Ecseg

A település alig 2 km-re délre fekszik Kozárdtól. Legmarkánsabb épülete természetesen a római katolikus Mindenszentek temploma, amelynek az építését a XV. századra teszik. A mai barokk templom építése 1780-ban kezdődött, míg felszentelése a Historia Domus szerint 1792-ben történt. A toronycsarnok belsõ kapujába vésett 1834-es évszám újabb építkezést tételez fel. Az ecsegi templom legutóbbi rekonstrukciója 2019-re tehető. Ecseg önmagában szerény turisztikai látványosságai mellett egy autentikus helytörténeti gyűjteményt tartogat a hagyományok és a vidéki kultúra iránt érdeklődőknek, amely e sorok írásakor éppen új helyre költözik, de remélhetőleg 2024-ig megnyílik. A település északi határában neolit-kori kagylóékszereket találtak, ezt a leletet külön vitrinben a szécsényi Kubinyi Ferenc múzeum őrzi.

Ecseget 1238-ban említik először a krónikák, amikor is a faluban johannita lovagok is birtokoltak területet. Vára 1265-ben már fennállott. Jelenleg romjai sem állnak, az övárkok és védőárkok mentén kivehető a vár egykori nagysága. A falu első ismert temploma XV.századi építésű, erre utal tornyának alsó része és annak belső tere, mely gótikus jegyeket mutat. A későbbiekben hozzáépített hajó XVIII. századi, egy Mindenszentek oltárképpel, ill. egy Mária és Erzsébet találkozása című mellékoltár képpel. A falu kultúrtörténeti értéke az ún. Ecsegi betlehemes játék, melyet a XVII. század második felében a plébánián írtak bele a Szent Kereszt Céh kódexébe. A falu délnyugati határában a XVII. században egy „szent” forrás fölé kis templomot építettek. Ma már csak a forrás kiépített barlangbejárata látható.

A középkortól kiemelkedő gazdasági erőforrás a szőlőtermesztés és a szőlőhegyek vörös bora. A patakok mellett több vízimalom is épült a környék gabonájának őrlésére. Az egyik vízimalom épület - minden korábbi felszerelés nélkül - ma is áll a Várszeg út 22-ben. Innen indul a Szuha (Zsunyi-patak) völgyének tanösvénye, melynek táblái a patak turistaútja mentén ismertetik a tájvédelmi Körzet növény- és állatvilágának jellemzőbb vagy ritkább fajait. A turistaút a bővizű Hármas-forrás mellett halad el. A tanösvény az Ecsegtől 4 km-re található Cserhátszentiván falunál ér véget.

Sajnos a falutól északra megépült víztározó és a tölgyerdők még hasznosításra várnak. Ezért tart fenn Ecseg szoros kapcsolatot a szomszédos településekkel, így Kozárddal, Csécsével, Pásztóval és Bujákkal. Ecseg határában szemet gyönyörködtető tavaszi hérics mezőkön sétálhatunk, amely igazi természetfotós paradicsom. A Kelet-Cserhát Tájvédelmi körzetben található, csábító héricsek viszont fokozottan védett növények, tehát annak ellenére, hogy ezen a termőhelyen több ezer tő van belőlük, kiásni és hazavinni bizony nem szabad.

Ha a falutól észak (pl. Kozárd) felé indulunk el, a Szuha patak medre mentén, egy kalandos-kanyargós patakparti sétaúton jutunk el Cserhátszentivánba.

Események Ecsegen

Ecsegi helyszínek