Héhalom

Héhalom már valamelyest a Dél-Cserhátba kacsint, miközben gazdasági és közigazgatási kapcsolatrendszere a pásztói járáshoz köti. Immár nemzetközi turisztikai eseménye a tavaszi „Böllér bajnokok Ligája” elnevezésű Böllérfesztivál, amelyet mostanában évente megrendeznek. Ez az esemény már jócskán túlnőtt Héhalom határán és a hízók bánata it találkozik a jót mulató böllérek örömével. Képeinken a korábbi kozárdi kapcsolat is jól látható, hiszen 2018-ban Kozárd csapata nyerte a Böllérbajnokok ligáját.

A falutól délre, a Verseg felé vezető úton, a Bér-patak felett találjuk a három nyílású kőhídat, amely 1833.ban épült. A híd boltozatai 7,4; 9,20; 7,40 m méretűek, kevéssel térnek el a 4; 5; 4 öl mérettől. A híd teljes hossza a hídfallal szöget bezáró szárnyfalakkal együtt 39,4 m, pályaszélessége 6,60 m. Mindkét oldalán faragott kőtömbökkel lezárt mellvéd helyezkedik el a szárnyfalak csatlakozásánál félköríves kerékvezetőkkel.

Héhalom látnivalói közé tartozik még az Öregtemplom dombja, amely a temető déli oldalán külterületen 066 Hrsz. külterületen 076/2 Hrsz. alatt található. A Templomdomb több korszak régészeti emlékét őrzi. A Kr. e. II. évezredben e vidéken bronzkori népesség lakik, melyet első feltárt lelőhelyük után hatvani kultúrának nevezünk. Ismert telepeik erődítettek: ahol lehetett, magaslatok tetejére telepítették falvaikat, máshol mocsaras völgyek halmain laktak árkokkal, palánkkal kerített településeken. Utóbbi típusú telepeiket a régészek egy arab kifejezés után tellnek nevezik. A tell úgy keletkezik, hogy a település lakói az erődített területen elterítik a keletkező hulladékot, elplanírozzák az elpusztult házakat, s föléjük építik az új települést. Így a lakott terület szintje folyamatosan emelkedik, domb lesz belőle. Maga a halom rejti egymás fölötti rétegekben az egykor volt falu újra és újra felépített házait, míg az erődítések - az árkok és palánkok nyomai - gyűrűkként veszik körül a dombot. Árpádházi királyaink idején a középkori Héhalom lakói ide építették templomukat, s sírkertnek használták a dombot. Az első templom a XII - XIII. század fordulóján épült román stílusban, szépen faragott mészkőből. Később a gyarapodó közösség megnagyobbította a templomot. A falak egy részét meghagyták, míg oldalirányban és a szentély irányában új falakat húztak. E kora-gótikus épület síkfödémes volt, de később egy újabb építkezés alkalmával gótikus boltozatot kapott. Valószínűleg ekkor kap kerítőfalat a temető is. Egy következő építkezés eredménye egy hatalmas szentély. E szentély építésének ideje még kérdéses, lehet, hogy XVXVI. századi késő gótikus, de lehet, hogy a török uralom utáni barokk munka. A templom életének utolsó idejében sekrestye és más melléképület is tartozott hozzá. Az épület a sorozatos átépítéseknek és a törökkor viszontagságainak köszönhetően a XIX. század elejére statikailag meggyengült, elromosodott. A templomot ekkoriban bontják le, helyenként alapjait is kiszedve, és építik újjá mostani helyén.

Héhalmi látnivaló még a Római katolikus templom és a Kossuth Lajos utca 59. szám alatti Falumúzeum.