Szirák

Bujáktól egy kis kerülővel eljuthatunk Szirákra, amely szintén turista látogató pont, elsősorban a Teleki-Dégenfeld kastéllyal, amely jeles térségi kastélyszálló is. Az interneten fellelhető történelmi adatok szerint 1219-ben a Máltai lovagrend (johanniták) lovagjainak volt itt rendháza. Ez a tatárjárásban elpusztult, de később helyreállították. 1274-ben Umbertus Péter volt az itteni lovagok főnöke. Ő állt a tolmácsi és szomolyai rendház élén is, és 1275-ben részt vett a lovagok csurgói értekezletén. A 14. században megszűnt az önálló rendház, a község pedig az esztergomi johanniták birtokába került. 1424-ben Zsigmond király Borbála királynénak ajándékozta.

1439-től Szirák egy része a bujáki várhoz tartozott. Később több család hűbérbirtoka is volt:

• 1453-ban a lovagok birtokait Mohorai Vidfi János kapta meg egyháznemesi jószágként.

• 1512-ben már a Szobi család birtoka volt.

1552-ben, a bujáki vár eleste után került török fennhatóság alá, és a nógrádi szandzsákba (kerületbe) osztották be. 1562-1563-ban Hasszán Daud hűbérbirtoka volt. 1579-ben mud bin Musztafa, a budai defter futárának hűbérbirtoka volt. 1598-ban Orlé Miklós volt a földesura. Szirák az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Sziráki járásának székhelye volt. Nógrád és Heves határának kiigazítása után ezt szerepet a jobban megközelíthető Pásztó vette át.

A közvetlen szomszédoktól egy picit távolabbi palóc falvakban, Kazáron, Terényben, Vanyarcon, Varsányban, Cereden, Sirokon, Bodonyban, Erdőkürtön, Herencsényben, Szécsényben, Ilinyben, Rimócon, Pétervásárán, Parádon, Noszvajon, Nógrádsipeken csodás tájakat, népviseleteket, a palóc kultúra máig élő remekeit ismerhetjük meg. De a határ felvidéki oldalára is érdemes kirándulni a Kozárddal baráti viszonyban levő Kalondára, a Madách kastélyban szétnézni Alsósztregovára, a népviseletére büszke Gyetvára, vagy a különös fennsíki Magasmajtényba.

Események Szirákon

Sziráki helyszínek