Kálvária-hegy

Története

Valószínűsíthető, hogy a jelenlegi építmény elődje 18. századi, ebből azonban semmi sem maradt fenn.

1802-ben újjáépítették; főalakja, a megfeszített Krisztus mellett a két mellékalak ekkor Mária Magdolna és János evangélista szobra volt.

A Vatikán 1803. február 10-én teljes búcsút engedélyezett Szent Anna ünnepének miséjére és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepére. E búcsúkiváltságát mind a kápolna, mind a kálvária mindmáig megtartotta.

A mostani építményt a források többsége^[1] szerint 1820-ban emelték.

1859-ben a viharos szél ledöntötte a kálvária keresztjét. A helyére Bécsből hozattak egy vas keresztet. A bujáki hagyomány szerint az 1800-as évek végén is vihar rongálta meg, de egy helyi mészáros költségén helyreállították.

1890-ben Kossitzky Lajos plébános faragtatta a ma is álló kereszteket. A kálvária talaját lebetonozták. A vas keresztet, valamit Mária Magdolna és János evangélista szobrát levitték a templomkertbe; ezek ma is a templom bejáratával szemben, a szabadtéri oltáron állnak. A kálváriát 1891. március 21-én újraszentelték.

1959-60-ban rombolni-bontani kezdték a kálvária kőfalának északi oldalát. Az alapfalból nagy köveket feszítettek ki, hogy ezzel siettessék a sarokfal leomlását. Ekkor már nem lakott remete a kis lakásban.

1962 tavaszán a férfiak társadalmi munkában a hívek adományaiból vásárolt építőanyagokkal elkezdték a kápolna és a kálvária felújítását; még az üdülőben nyaraló kaposváriak is beálltak téglát pucolni. Július 28-án a plébánost a tanácsházára hívatták, és felszólították, hogy azonnal állítsa le a kálvárián megkezdett munkát. A kint dolgozókat a párttitkár, a TSZ-elnök és egy ismeretlen, Salgótarjánból jött illető hívta fel ugyanerre, a hívek mégis befejezték a felújítást. A kálvária falában körben 14 ablakot nyitottak, és azokban helyezték el a stációs képeket.

Az építmény

Kőből falazott, szabálytalan nyolcszög alaprajzú körítőfal, belül erősen emelt járófelülettel.

A klasszicista stílusú építmény félköríves kapujáig kőkorlátos, meredek lépcső vezet fel. A kovácsoltvas, szegecselt kapu az építménnyel egyidős. A mellvédet egysoros téglapárkány zárja le. Az újkori feszület 19. századi talapzaton áll.

Krisztus keresztjét Budapesten faragták carrarai márványból, a latrok homokkő keresztjei sóskútiak.

A stációk téglalap alakú fülkék kétszárnyú, reteszelhető vasajtókkal, bennük pléhlapra festett, rossz állapotú képek.

Forrás: wikipedia